2009. augusztus 1., szombat

Arról, hogy a szívek összetörnek


De pontosan úgy, mint a dalokban, melyeket a kávéházi chansonénekesnők énekelnek. S a dalok tanulsága mindig annyi, hogy az összetört szíveket nem lehet többé eggyéragasztani. Az életben is ennyi a tanulság. Ha egy ember egyszer bizalommal, föltétlen érzésekkel közeledett valakihez, s érzéseit megsértették, “szívét összetörték”, soha többé nem tud igazi bizalmat, feltétlen odaadást érezni egy másik ember iránt. Nincs érzékenyebb anyag a földön, mint az emberi anyag. Képtelen arra, hogy elfeledjen egy sértést, mellyel lelkét vagy érzéseit illették. S bármiféle baráti vagy szerelmi találkozást hoz is még számára az élet, gyanakvó marad, minden kapcsolat torz és gonosz játékalkalom lesz számára, örökké bosszút akar. Ilyen az ember. Vigyázz, ha ilyen megsértett szívűekkel állasz szemközt: nem tudod őket megengesztelni. S nincs az a türelem, bölcsesség, nagylelkűség, szenvedély, mely az ilyen csalódott szíveket nyugtatni tudja.

2 megjegyzés:

  1. ... és mennyire nem igaz...

    Szerintem.

    Márai szerint minden bizonnyal az.

    VálaszTörlés
  2. én sem gondolom ezt igaznak.
    Inkább úgy gondolom, hogy csak az iránt nem tud soha többé igazi bizalmat, feltétlen odaadást érezni. Ha begyógyult, és jön olyan, aki megérdemli, akkor tud ismét...

    VálaszTörlés