Ruth most döbbent rá, mikor a telefon elnémult, hogy ez a megkönnyebbülés kétélű. Ha ő terhes, akkor nem hagyja el, ha terhes, elhagyja.
Vasárnap reggel, mikor alig világosodott még és a gyerekek még javában aludtak, mikor a katolikus templom harangjáték-szerkezete az első misére szólított, fölfedezte, hogy vérzik. A fürdőszobában lenézett a kezében tartott toalettpapírra, s egyszerre minden megvilágosodott előtte, s ebben a képben tökéletesen összeillett a papír, a vér, a reggeli fény, amit csak fokozott a csillogó fürdőszobacsempe meg a tulajdon kék eres keze. Valamiféle fénykép hívódott elő az éjjel. S ezen rajta volt az élete, amit az utóbbi időkkben élt; minden igyekezete, zavara ebben összegeződött: ebben a vörös foltban fehér alapon, ebben a közönséges foltban. Levél volt ez, amit a teste címzett a senkinek, az üresség íratlan közlése. Mint a modern absztrakt művek, amit a kezében tartott, az nem hieroglifa volt, nem is önmaga jelképe; önmaga volt; amivé lefokozódott; lemoshatatlanul az, ami ő. Lehúzta a vécén.
Vasárnap reggel, mikor alig világosodott még és a gyerekek még javában aludtak, mikor a katolikus templom harangjáték-szerkezete az első misére szólított, fölfedezte, hogy vérzik. A fürdőszobában lenézett a kezében tartott toalettpapírra, s egyszerre minden megvilágosodott előtte, s ebben a képben tökéletesen összeillett a papír, a vér, a reggeli fény, amit csak fokozott a csillogó fürdőszobacsempe meg a tulajdon kék eres keze. Valamiféle fénykép hívódott elő az éjjel. S ezen rajta volt az élete, amit az utóbbi időkkben élt; minden igyekezete, zavara ebben összegeződött: ebben a vörös foltban fehér alapon, ebben a közönséges foltban. Levél volt ez, amit a teste címzett a senkinek, az üresség íratlan közlése. Mint a modern absztrakt művek, amit a kezében tartott, az nem hieroglifa volt, nem is önmaga jelképe; önmaga volt; amivé lefokozódott; lemoshatatlanul az, ami ő. Lehúzta a vécén.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése