A varázshegyen innen és a varázshegyen túl
Éldegél egy idióta nem olyan nagy úr
Nincsen néki senkije és semmije e földön
Ő maga a Fekete Lamoure
Hajnalgyári munkás ő és igen későn kelő
Ha kigyúlnak a reklám fények akkor jön csak elő
Szomorú szíveket keres és ha végül talál
Fekete kezekkel ölel ő
mer' ő a Fekete Lamoure
Fekete a mosolya és fekete a szeme
Éjfekete fekete szíve már a bánat eledele
Itt a vége, fuss el véle - bocs, hogy van a halál
Ez a mese fekete mese
Voltál te is ifjonc és bohó
Féktelen fekete felhőket betörő
Angyalka a világ tetején
Most megrezzen az égbolt és aláhull
Egy félvilági szerető
Alsóváros alján felborul a fény
2009. január 8., csütörtök
Fekete Lamour
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése